3.fejezet

Ahogy haza értem anyám várt rám.Kicsit meg ijedtem a szemeitől ami mindig szeretetet és békét sugárzott felém ezt most düh és haragra cserélte.
-Lilith hol vártál angyalkám?kérdezte dühösen
-A földön!válaszoltam merő nyugissággal
-Mit kerestél ott lent?
-Anya szerinted mit?Unom már a itt fent minden nap ugyanolyan.De a helyes válasz Izgalmat kerestem.válaszoltam
-Tudod jól,hogy nem mehetsz csak úgy le a földre felügyelet nélkül.A démonok ki szúrhatnak és akkor mindennek vége.magyarázta
-Egy:nagy lány vagyok már,Kettő:Mit tudna velem tenni egy démon,de most komolyan?
-Rendben "nagy lány vagy".A másik meg ne akard tudni.válaszolta majd ott hagyott-Ja és még valami ide hívok valakit,hogy figyeljen rád ne hogy le lépj megint!szólt vissza
-Remek!mondtam-Valahogy meg kell oldanom,holnap akkor is le megyek a földre és találkozom a többiekkel.~gondolkoztam
-Lilith?kérdezte egy ismerős fiú hang
-Debrin?kérdeztem vissza
-Téged,hívott anyám,hogy vigyázz rám mi?nevettem,Debrin az egyik őr angyal volt,magas világos barna haj és világos bőr ehhez társultak mély barna szemei.Ha egy földi lány meg látná röktön szerelembe esne.2évvel volt idősebb nálam és ez fel jogosította ara,hogy parancsoljon nekem főleg,hogy anyám is megkérte.
-Bizony szóval,fogadj szót és meny aludni.Én itt leszek és vigyázok rád.mosolygott
-Ez milyen jó már egy angyalnak Őr angyala van!nevettem tovább
-Ne pimaszkodj!szólt rám
-Én nem!emeltem magasba a kezem
-Amúgy mit csináltál?kérdezte
-Ott voltam!mutattam le felé
-Te hülye vagy!hüledezett
-Most mért Debrin te nem vágytál már arra,hogy ember lehess?néztem rá kérdően
-Nem?!
-Miért,szeretném ki próbálni milyen szabályok nélkül élni,milyen ha azt csinálok amit akarok...
-Ez hülyeség a földön is vannak szabályok amiket be kell tartanod!okoskodott
-Jó jó tudom.De...
-Semmi de aludj!parancsolta most az egyszer szót fogadtam neki és elvonultam aludni.

-Jó reggelt angyalka.szólt hozzám selymes hangján Debrin
-Neked is!válaszoltam kedvesen
-Ma remélem nem lépsz meg,de nekem el kell mennem a védencemre valami vár.mondta
~Remek gondoltam magamba-Fáj minden porcikám!tettettem
-Biztos meg viselt a lenti lét!Akkor itt maradsz ma?kérdezte
-Igen!füllentettem
-Köszi!Akkor majd jövök.és el is illant
Kinyújtottam elgémberedett végtagjaimat és ki szálltam az ágyamból.Majd étel után indultam meg reggeliztem majd'anyámat kerestem.Akit nem találtam sem apámat,így mivel semmi unalmas feladat nem várt rám ki ültem egy felhőre és nézelődtem.Lilith.hozzám szólt egy fiú hang de nem láttam senkit körülöttem.-Csak nem..a fejemben szólalt meg?kérdeztem magamtól -Az nem lehet angyalok nem tudnak egymás fejébe beszélni ügye?Vagy mi van ha még is?Ki kell próbálnom.Állj Lilith mi van ha démonok szöktek fel?Áh az lehetetlen.legyintettem majd fel keltem a felhőről és a városba mentem egy "áldozatot"kerestem.
-Áh Arine!szóltam hozzá egyik régi barátomhoz
-Lilith de rég láttak.örült meg nekem
-Én is!öleltem meg és most koncentrálj szorítottam össze a szemem és legnagyobb sikeremre be hatoltam Arine fejébe.Aki avval volt el foglalva,hogy mennyi dolga van és nem ér rám.Meg próbálom
-Hallasz?kérdeztem a fejébe
-Lilith szóltál?meg szakította sz ölelést
-Nem!próbáltam nem mosolyogni
-Ne haragudj de mennem kell!és elment
-Na ezt,hogy csináltam?Ez lehet,hogy különleges vagyok?Tök mindegy örülök,hogy ilyet is tudom.gondolkodtam majd büszkén mentem haza közben azon gondolkodtam,hogy az én fejembe ki szólt~