23.Fejezet~ FINALE

Egy kerek éve volt,hogy el hagytam azt akit szerettem.

Nem telt el úgy nap,hogy ne gondoljak rá.

Rettentően hiányzik a ami napig.

De eljött az az idő,hogy nőül menjek ahhoz a férfihoz akit Ő is nekem szánt.

Bele törődtem sorsomba,hogy Tao és Én nem lehetünk egy pár~~

A ami nap egy nő életében a legnagyobb forduló pont,amikor felveheti a herceg nőknek járó fehér ruhát.Amikor csak ő és a vőlegény a fontos...Igen Kris és én össze házasodunk,az utolsó tiszta vérű nemzedék most egyesül.Nem mondom azt,hogy nem vagyok boldog mellette mert akkor hazudnák,szeretem,de azt az űrt amit belül érzek Tao iránt azt nem tudja még ő sem be fedni.Az egész elmúlt 3 hónap az esküvő tervezésével telt,napról napra izgatottabb lettem.Vártam azt a pillanatot mikor azt a mesébe illő ruhát magamra ölthettem.Mikor az oltár elé vezet apám és Kris kezébe adja kezem.Négy óra alatt mindennel el készültünk a szívem a torkomba dobogott mikor apám a kezét tartotta kezemért.

-Lilith készen állsz!szólított meg

-Igen!mondtam határozottan majd kezébe karoltam és indultunk 

Nem kellet sokat menni a nagy templomba,lassan ki nyílt az ajtó és meg láttam,hogy a majdnem az egész város itt van.El kezdődött a zene,lassú léptekkel haladtam vőlegényem felé.Egyre jobban ki tisztult előttem róla a kép.Gyönyörű fehér öltönyben volt,haja tökéletesen állt gyönyörű barna szemei csillogtak a boldogságtól.Úgy nézett ki mint egy igazi herceg.Az én hercegem aki csak arra vár,hogy örökre össze kössük az életünket.Kris mellé álltam,egymás szemébe néztünk majd' a pap felé fordultunk.

-Kedves jegyespár! Eljöttetek ide a templomba, hogy az Úr megpecsételje és megszentelje szívetek szeretetét, egyházának szolgája és a hívek közösségének színe előtt. Krisztus Urunk bőséges áldását adja erre a szeretetre. Egy külön szentség kegyelmével gazdagít és erősít meg titeket, hogy kölcsönös örök hűségben vállalni tudjátok a házastársak szent kötelességeit. A házasság szentségének méltósága őszinte szándékot kíván tőletek. Feleljetek ezért az Egyház kérdéseire!szólt a pap az őszinteség szónál kicsit össze szorult a gyomrom,de így lesz mindenkinek a legjobb

-Megfontoltad-e Isten előtt szándékodat, és szabad elhatározásból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?fordult a pap Kris felé

-Igen megfontoltam és szabadon jöttem!felelte boldogan

- Ígéred-e, hogy leendő feleségedet tiszteled és szereted, amíg a halál el nem választ benneteket egymástól?

-Ígérem!láttam Kris szemébe mintha nem lenne elég őszinte.A pap lassan minden kérdést fel tett lassan véget ér a ceremónia~

-Kedves jegyespár! Most következik az a szent pillanat, amikor ünnepélyesen kinyilvánítjátok, hogy egymásnak házastársai akartok lenni.Van-e valaki ellenzi ezt a házasságot az kérem lépjen elő.ekkor nyílt az ajtó,mindenki oda kapta a fejét.A szemem könnyel telt meg mikor meg láttam Ő ott állt az ajtóba gyönyörű fekete öltönyben,ében fekete haján csillogott a fény.

-Ami az imént el hangoz mondatot illeti,én ellenzem!sétált lassan egyre közelebb

-Meg indokolná kérem?kérte Tao-t a pap

-Szeretem Lilithet!húzta mosolyra a száját

-Tao!a könnyeim le folytak arcomon

-Azt hittem sosem érsz ide!mondta Kris Taonak

-Mi?néztem nagy szemekkel Krisre

-Dinka nem gondoltad,hogy elveszlek a legjobb barátomtól mikor pontosan tudom mennyire szereted.ölelt meg

-De Tao nem angyal!toltam el Krist magamtól

-Lilith vissza kaptam a szárnyaimat!oda lépet hozzám és mélyen a szemembe nézett

-Tao!nyögtem

-Lilith kisasszony kérem döntsön!szólt rám a pap

-Rendben!bólintottam

-Kris sajnálom!fordultam felé-Kedves egybe gyűltek a házasság kötés el marad az angyalnak el rabolta a szívét egy bukott!néztem körbe a terembe

-Lilith jól meg gondoltad?állt fel apám

-Igen!néztem Tao gyönyörűen csillogó szemébe

-Akkor áldásom rátok!szólt apám

-Ígérem vigyázok az angyalomra!húzott magához Tao,szorosan ölelt most már nem választhat el minket senki egymástól.

-Kris köszönöm!szólt a vállam felett Tao

-Legyetek boldogak!utolsó szavai ezek voltak mosolygott egyet ránk és lassan el sétált.

Fel néztem Taora,aki rögtön ajkait ajkaimnak szegezte,a tömeg nagy ujjongásba tört ki.

-Lilith hozzám jössz feleségül?szakadt el tőlem

-Tao minden álomon az,hogy a feleséged legyek!csókoltam szájon

-Akkor innen folytatjuk?néztem rá a papra aki azt sem tudta szerintem hogy most hol is van szegényt rendesen össze zavartuk 

-R-rendben!nyökögte-Forduljatok egymás felé. Fogjatok egymással kezet, és én egybefonódott kezeteket átkötöm stólával annak jeléül, hogy házasságotok Isten előtt felonthatatlan lesz.

Tao nyilatkozzál Isten és az Anyaszentegyház színe előtt, akarod-e a jelenlevő Lilithet feleségül venni?

-Akaromvágta rá rögtön

-Mondd tehát utánam Lilith Isten szent színe előtt  feleségül veszlek!Tao ismételte

-Lilith nyilatkozzál Isten és az Anyaszentegyház színe előtt, akarsz-e a jelenlevő Taohoz feleségül menni?

 -Akarok!alig hagytam be fezni neki a mondatát

-Mondd tehát utánam Tao Isten szent színe előtt feleségül megyek hozzád!ismételtem

-Most megkötött házasságotokat az Egyház nevében érvényesnek nyilvánítom, és megáldom az Atya  a Fiú  és a Szentlélek nevében!mondta a pap

 -Ámen!mondta egyszerre a terem

 -Ti pedig, testvéreim, akik itt jelen vagytok, legyetek tanúi e szent élet szövetség megkötésének, amely Krisztus Urunk szavai szerint felonthatatlan!fejezte be.

Tao és én csókkal pecsételtük szerelmünket.Rengeteget közdöttünk szerelmünkért és meg is lett az eredménye.El engedtem azt akit szeretek mert tiltott volt szerelmünk,de az élet vissza adta nekem őt.Inmáron férj és feleség ként léptünk ki a templomból a közös életünk felé~~

"Amit Isten egybekötött, ember,angyal sem démon szét nem válassza!"

22.fejezet

 

Ahogy kiértem a teraszra egy padot kerestem,hogy le üljek.De épp,hogy le ültem volna...

-Lilith?szólított meg Kris -lebuktam~gondoltam

-Igen?fordultam felé

-El sem hiszem,hogy itt vagy és azta mindenét gyönyörű vagy!jött lassan közelebb

-Én sem hiszem el hogy te itt vagy!-Te sem panaszkodhatsz!mértem végig

-Nagyon jól áll a szőke!simította végig fürtjeimen

-Köszönöm!mosolyogtam

-Tao?kérdezte

-Most egy ideig nem találkozhatunk,de meg ígértük egymásnak,hogy még találkozunk!próbáltam határozottnak hatni,de nem sikerült hátat fordítottam neki,hogy ne lássa könnyeimet

-Sajnálom!ölel meg hátulról,jól esett törődése így nem tiltakoztam elenne

-Miért ilyen nehéz?szipogtam 

-Tényleg sokat jelenthet neked az a ló kötő,ha megint az angyal könnyeidet szórod miatta!motyogta a nyakamba

-Kris én szeretem őt!mondtam el haló hangon

-Tudom sajnos!fordított magával szembe,el tűrt egy tincset a fülem mögé és arcával közelített,lassan le puszilta a könnyeket az arcomról és rám nézett.

-Én itt leszek neked mert én Téged szeretlek!nézett a szemembe

-Kris!nyögtem 

-Tudom,de nem hagylak veszni!csókolt meg annyi erőm nem volt,hogy el toljam magamtól,csak hagytam had tegye amit szeretne.Tao azt mondta,ha szeretem akkor érte vállalom Krist...

Vissza csókoltam,gyengéden faltuk egymás ajkait,de levegő hiány miatt el kellett válnunk.

 -Szeretlek!szemei csillogtak a boldogságtól

-Én...

-Nem kell semmit mondanod!vágott a szavamba és meg ölelt.Szorosan tartott karjaiban,akár csak aki soha el nem akar engedni.Jobb lesz bele törődnöm ebbe,hogy Tao nem lehet az enyém.

Miközben ölelkezve álltunk, 

Tao-ra gondoltam hittem benne hogy ő és én valahol valamikor újra együtt leszünk~~~ 

21.fejezet

Vissza mentem és a bál felé vettem az irányt.
Lassaan mentem a terem flé a zenét már hallottam,lassan be léptem a nagy terembe ami tele volt angyalokkal.Mivel barátaim nem igen voltak,így a pulthoz mentem.
-Lilith?kérdezi egy ismerős hang
-Igen?nézek rá
-Ejj ha,mi lett azzal a lányal akit ma láttam?kérdezte debrin
-Ő már a múlté!kortyoltam bele alkoholomba
-Azt látom,ha meg lát Kris az eszát el dobja majd!állt is fel
-Kérlek ne mond neki,hogy itt vagyok.húztam vissza.
-De miért,gyönyörű vagy!mosolygott mint a tejbe tök
-Köszönöm!pirultam el
-Amúgy mire fel ez a haj szín váltás?nézett rám kíváncsian
-Nem akarok hasonlítani arra a lányra...-Oh,Dembrin mi nem találkozunk!pattantam fel és a teraszra mentem



****Kris Pov****

Ez a lökött Debrin el rángatott ide,alig ismerek itt egy két valakit,erre még ő is el megy csajozni.Egy szőke gyönyörű alakú lány mellé ült le.Reméltem,hogy Lilith is be libben,hogy végre lássam.De hiába vártam seholsem volt.Vettem egy nagylevegőt és Debrinék felé mentem.
A szőke hajú lány meg pillantott és azonnal fel állt a székről és ki ment az teraszra.Sajnos nem láttam az arcát.
-Na már is be csajoztál?kérdeztem barátomtól
-Hülye!lökött meg
-Most mi van?néztem rá értetlenül
-Nem láttad ki volt az mi?nézett rám,szinte már én éreztem magam hülyének
-NEM!vágtam rá
-Akkor menj után!hagyott ott
-Minek?néztem rá kíváncsian
-Te tudod barátom,de nagyot buksz rajta!inett a pincérnek
-Tudod,hogy Lilith az aki érdekel!hoztam szóba hátha tud róla valamit
-Igen,tudom!bólintott
-Amúgy meg mit buknák raja?
-Lilith az te nagyon okos.
-Csak viccelsz,miért festette be volna a haját?
-Mert nem akart Min-re hasonlítani!
-Tudja?amint meg kaptam a válaszomat,rohantam a terasz felé,hogy lássam azt aki mindent jelenti számomra!

20.fejezet

Lassan el készültünk minden elő készülettel,a pultokat fel töltöttünk alkohollal és rágcsálni valóval.Indultam haza,de előtte be mentem a boltba volt valami amire szükségem volt.Egy pici apróság.Amint haza értem eszembe jutott,hogy egyedül megyek a bálra ezért a telefonom ért nyúltam.
-Szia!szóltam bele kedvesen
-Szia!kaptam a választ Tao-tól
-Nem haragszol?kérdezte
-Nem!mondtam kedvesen,ami az igaz is volt,nem hibáztatom semmiért ő szerette azt a lányt,de az a lány csak játszott vele...
-Örülök,miért hívtál?kérdezte sejtelmesen
-Nem lenne kedved találkozni?kérdeztem szerényen
-Ha lejössz,de nem lesz baj belőle?kérdezett vissza
-Ne aggódj,ma felügyelet nélkül vagyunk,akkor nem sokára!Szia!köszöntem el
-Szia angyalom!tette le
Bele kezdtem a készülődésbe.Amit vettem a boltban nem más volt mint szőke haj festék.Ki bontottam és barna hosszú hajamat be festettem gyönyörűen csillogó szőkére.Nem fogok én senkire sem hasonlítani.gondoltam.Meg szárítottam és be göndörítettem,arcomra fel vittem vékony alapozó réteget szememet szem tussal ki húztam számra pezsgő színű száj fényt vittem fel.Majd a szekrényem felé vettem az irányt és ki vettem belőle a ami napra szánt RUHÁMAT.Nem akartam nagyon ki öltözni,meg fogom mutatni,hogy nem vagyok senkinek a játékszere.
-Úr isten angyalkám gyönyörű vagy!amint le értem anyám így fogadott
-A hajaddal mi lett lányom?jött közelebb apám is
-Nem tetszik?kérdeztem
-Nem azt mondtam,jól áll. monda apám
-Na de megyek is!sziasztok!léptem ki a lakásból és indultam.

Lassan el hagytam hátunkat,és gyorsan teleportáltam-Hogy mindig ide lyukadok ki nevettem magamon,majd'ki szálltam a bokorból és Tao háza fel mentem.Gyorsan oda is értem,vettem egy nagy levegőt és csengettem.
-Igen?nyitott ajtót Tao
-Meg jöttem!mosolyogtam rá
-L-Lilith?kérdezte sikerült meg lepnem
-Be mehetek?néztem rá
-Persze!nyitotta ki az ajtót.Beljebb mentünk a kanapéra ültem le Tao is követett.
-Minek köszönhetem látogatásod?nézett rám
-Csak szerettem volna el mondani,hogy nem haragszom rád,hallottam mi történt anno,csak az bánt,hogy Őt látod bennem!néztem gyönyörű sötét szemibe
-Köszönöm!mosolyodott el,-Azért viszont bocsánatot kérek,hogy az ő nevén szólítottalak csak elő jöttek a régi emlékek,DE már nem szeretem őt csak szánni tudom,és ezerszer meg bántam,hogy miatta száműztem magam.A másik meg nem látom benned őt te sokkal szebb  vagy,a különleges az,hogy a személyiséged ragadott meg először benned nem a külsőd,tetszett,hogy szereted a kalandokat és szeleburdi vagy!simogatta meg az arcomat-Ezért festetted be a hajad igaz?nyúlt állam alá
-Igen!bólintottam
-Olyan buta vagy!mosolygott
-Tao...
-Tudom,Lilith mire gondolsz,sajnálom,hogy nem lehetünk együtt,nem lenne ez kapcsolat köztünk,csak szenvedés.Kris sokkal jobban illik hozzád és ő tiszta vérű angyal.hitetlenkedve néztem rá ezek után csakúgy oda adna Kris-nek?De mi tagadást igaza van!De nem szeretném Kris-t álltatni szeretem őt de nem úgy mint,Tao-t,Tao-ba vagyok szerelmes nem Kris-be!
-Tao én nagyon szeretlek,nem akarlak elveszíteni!szöktek könnyek a szemembe.
-Én is szeretlek,de
-Nincs de,nem foglak el veszíteni!Tao ajakit enyémnek szegezte így hallgathatott el,szenvedélyes táncot jártak nyelveink,egyre vadabbul csókolt,amit szívesen viszonoztam.Ölébe húzott és szorosan magához vont.Olyan jó érzés volt karjai között lenni,minden gondomat el felejtette velem!El kell érnem,hogy ő újra ott fent legyen velem!
Lihegve szakadtunk el egymástól és jó néhány percig csak egymás szemébe néztünk.
-Menned kellene!súgta halkan
-De még ltjuk egymást!nyomtam ajkam ajkára
-Szeretlek!engedett utamra

19.fejezet

Amit haza értem édesanyámék,rettentően örültek nekem,hogy jól vagyok.Anyám mondta,hogy ezért nem féltett annyira soha semmitől mert jól tudta milyen képesség van a kezeim között.
-Lilith!hallottam egy ismerős hangot
-Hmm?nem voltam hajlandó ki nyitni a szemem,túl világos volt
-Menünk kell dolgozni!szólt kedvesen Debrin.Ki nyitottam szemem,majd meg kértem menjen ki míg el készülök.
Le értünk a védencéhez,aki csak a tévé előtt üldögélt és nézte a sorozatait.Néha eléggé meg ijesztett mikor rá kiabált a tévére,hogy "De ő jobban szeret,vagy Te rohadék".Debrinnel ezeken jókat nevettünk.Közben mondta,hogy mikor mire kell figyelni hogy az olyat mint ami történt az ne ismétlődjön meg.
-Amúgy Tao-val mi helyzet?intézte nekem a kérdést
-Semmi!válaszoltam egyszerűen
-Hogy-hogy semmi?nézett rám kérdően
-Ez hosszú lenn el mesélni...jeleztem neki,hogy nem szívesen beszélek róla
-Rendben és Kris?Hallottam ám,hogy oda van érted!zsivány mosoly jelent meg arcán
-Vele sincs semmi!mondtam kedvetlenül
-Pedig Kris-el szép kis párost alkotnátok ő is tiszta vérű és te is a gyerekeitek is igen erősek és gyönyörűek lennének.gondolta tovább a dolgokat
-Kris tiszta vérű?ennyi ami meg fogta a figyeltemet
-Nem is mondta?csodálkozott el
-Most nagyon össze zavartál remélem tudod!De ha Tao és Kris testvérek akkor..
-Lökött vagy hol testvérek azok.nevetett ki
-Miről beszélsz?
-Ha vér szerződést kötnek attól még nem testvérek!Tuti neked is azt mondták,hogy azok mi?De a lányos sztorit is tudod akkor?nézett rám
-Igen azt mondták,igen hallottam azt a lányos sztorit...
-Akkor el is mesélem,hogy is volt ez az egész,DE figyelj mert egyszer mondom el!mutogatott
-Rendben!bólintottam
-Amikor gyerekek voltunk mi hárman legjobb barátok voltunk és vér szerződés kötöttünk,hogy semmi sem választhat el minket,de  jött egy Kim Min Hen nevű lány akibe mind hárman bele estünk,de ezt a lány nagyon jól tudta és ezt ki is használta.Én személy szerint le mondtam a lányról,nem akartam bajba kerülni miatta.Kris sem szerette annyira sőt ahogy telt az idő egyre jobban nem bírta,de meg akarta mutatni Tao-nak,hogy ő jobb.Min ki találta,hogy a fiúk küzdjenek meg érte.Meg küzdöttek és egyenrangúnak bizonyúltak.A lány mégis Kris-t választotta,e közben Tao annyira bele betegedett az egészbe,hogy nem tudta ki heverni és nem tudta el viselni,hogy a lánynak nem kell így le paktált az ellenséggel és ezért száműzték innenid.Szóval ez az egész dolog nem más hibája mint MinHen-é!hallgatott el
-Azta!tátottam el a számat
-Na de ne is beszéljünk erről,rég volt!mosolyodott el
-Ahha oké,hogy rég volt csak tudod most ugyanezt próbálták el játszani velem Kris és Tao...
-Tao Min-t látja benned,hisz hasonlítasz rá,a barna hajad a szemed csak te belsőd sokkal értékesebb jah és a legfontosabb tiszta vérű vagy!mosolyodott el
-És hol van ez a lány most?kérdeztem
-Meghalt!válaszolta egyszerűen
-Te szent angyalok istene hogyan?kaptam szám elé a kezem
-Rossz démonnal próbált játszani!felelte gúnyosan
-Áh értem!meg nyugodtam,hogy egyik fiúnak sincs köze hozzá
-Na szóval vissza térve rád!
-Mi van velem?
 -Szeretném ha nem mennél Tao közelébe gy jó ideig!bújt ki a zsákból a szög
-Hát ez menni fog!mosolyogtam
-De Kris...
 -Ne aggód az ő közelébe sem megyek,na de most megyek,tudod segítek a bálterem díszítésében.vágtam a szavába
-Nem épp erre gondoltam,de oké.engedett utamra
A kapott információval úgy össze lettem zavarodva ahogy csak lehetett,nem tudom kinek higgyek mint tegyek.Jobb lesz mindent el felejteni és tovább lépni!
Igen a bál minden évben van egy nagy angyali bál a szó szoros értelmébe angyali,a fiatalabb angyaloknak van tartva ezen az estén fogyaszthatunk alkoholt és ki élvezhetjük a gondtalanságot.
Nagy meglepetéssel fogok ma elő állni az esti bálon...

18.fejezet

Kirs el ment,így Tao-val ketten maradtunk mellé ültem a kanapéra.
-Holnap vissza kell menned!vetette át egyik kezét a vállamon
-Tudom!mondtam el haló hangon
-De,mivel őr angyal lettél így tudunk találkozni titokba.mosolygott sunyin
-Ha le engednek ezek után a földedre!hajtottam le a fejem
-Hé!Ez az egész nem a te hibád volt.húzott az ölébe
-Mi lesz ha nem engednek le?néztem gyönyörű sötét szemibe
-Akkor fel megyek érted!válaszolta kedvesen
-Kérdezhetek valamit?halkultam el
-Bármit,angyalom!simogatta meg arcomat
-Miért vagy itt lent és nem ott!néztem fel felé
-Ez egy hosszú történet!akarta le tudni ennyivel
-Ráérek.
-Amikor kicsik voltunk,volt egy legjobb barátunk Kris-el egy lány.Akibe sikeresen mind ketten bele szerettünk és ahogy múltak az idők egyre jobban szerettünk mind ketten,de a lány nem tudott dönteni köztünk.Ezért olyat talált ki,hogy küzdjünk meg a szerelméért és én vesztettem...
-Nem lehettetek ekkora hülyék,hogy egy lány miatt..
-De ő különleges volt,ő nem az a fajta lány volt mint a többi.magyarázta nagy bele éléssel-Kris nem szerette őt annyira mint én,ahogy meg kapta volna vissza utasította őt,-Amint meg láttalak Kris közelébe...hallgatott el
-Tao,te csak azért csináltál mindent,hogy vissza add ezt Kris-nek?szálltam ki az öléből
-Nem,dehogy!állt fel ő is
-Fogadni merek,hogy amikor hozzám érsz őt látod bennem!rettentő rosszul éreztem magam.Erre választ nem kaptam,Tao bele feledkezett gondolataiba én meg a sírás szélén álltam
-Min figyelj ez már rége...hirtelen meg állt
-Most megyek!indultam mag
-Figyelj sajnálom!kapott utánam
-Én is én is nagyon sajnálom!kiabáltam sírva majd el rohantam.A szívem apró darabokra tört,azt hittem,hogy valakinek tényleg egyszer az életembe számítok..de tévedtem,egy régi testvér vita miatt,egy lány miatt velem játszottak.De ennek itt vége azt meg ígérhetem~

17.fejezet

Már igen kíváncsi voltam,mit is talált ki,hogy kaphatnám vissza szárnyaim.Olyan hihetetlennek tűnt ez az egész helyzet mint ha valami regény szereplői lennénk.Vártam Tao-ra a szobájában voltam vagyis a házában.Körül néztem a lakásba ami igen csak emberi volt,kicsit furcsa de szép.

-Meg jöttem!ölelt meg 

-Hol voltál?távolodtam el 

-Hoztam valakit aki lehet,hogy segíthet rajtad!mosolygott és az ajtót ki nyitotta.Meg láttam Kris-t és a mosoly le fagyott az arcomról.Csak álltam ott le cövekelve,nem hittem el,miért pont őt?!

-Te?csak ennyit tudtam ki nyögni,nem tudtam fel fogni,hogy itt van Tao lakásában,mikor egyáltalán nincsenek jó viszonyban...

-Semmi bajod?ölelt meg ez még jobban meg hökkentett

-N-nincs!toltam el magamtól

-Üljünk le!mutatott Tao a kanapé felé

A két fiú le ült a kanapéra én a távolságot meg tartottam így a fotelbe ültem le.

-Fent már mindenki aggódik érted!kezdett bele a szőke

-Eltudom képzelni.motyogtam

-És mi a terved,hogy visszaszereztük az angyalka szárnyait?kérdezte Tao az idősebb től

-Mindent el kell mesélned,tövéről hegyére és én el mondom ott fent,hogy mi történt,majd' meg látjuk,hogy tudnak-e vele valamit segíteni.mondta nagy bele éléssel Kris

-Érte...

-Tao valami nincs rendben!szakítottam félbe,a hátamba rettentő fájdalom hasított,mintha megint át élném ami akkor történt.A földre estem és össze görnyedtem,minden össze folyt még hallottam,hogy Tao és Kris kétségbe esetten szólítanak a nevemen és minden el sötétült.

A fájdalom tetőtől talpi végig futott bennem,ez után minden fájdalmam el múlt és olyan érzésem volt mintha újra születtem volna és meg éreztem a szárnyaimat a hátamon,de ebből nem látszott semmi Tao és Kris számára.

-Mi a...tátották el a száját Tao

-Lilith minden rendben?kérdezte aggódva Kris

-Igen!bólintottam

-Mi történt?segített fel a sötét hajú

-Nem tudom!ültem vissza a helyemre

-Szerintem van a testednek egy ajándéka számodra!mosolygott Kris

-Ez azt jelenti,hogy vissza kapa a szárnyait?nézett az Tao az idősebbre

-Tao,tudod ő tiszta vérű és úgy látszik,igen nagy ereje van...

16.fejezet

A nap fénye égette arcomat,nehézkesen nyitottam ki szemem.Sajgott minden porcikám,a hátamon rettentő nagy fájdalmat éreztem.De hamar észbe kellet kapnom,mert nem az én ágyamban ébredtem fel.Egy teljesen idegen helyen voltam,egy szép tágas szobában egy nagy franciaágy közepén.

Lassan ki keltem az ágyból,ahogy talpra álltam meg szédültem és vissza estem.Fogalmam sincs mi történhetett velem.Le hunytam szemem és emlékezni próbáltam.De csak annyi ugrott be,hogy a földön vagyok és vérzik a szám és onnantól film szakadás van.Kopogás térítette el figyelmem.

-I-igen?mondtam halkan

-Bejöhetek?kérdezte Tao,ahogy meg hallottam kedves hangját fel pattantam az ágyból

-Tao!nem tudtam kordában tartani érzelmeim,zokogni kezdtem.

-Ssh...semmi baj,itt vagyok!jött oda hozzám Tao és karjaiba zárt,de ahogy a hátamhoz nyúlt fájdalmat éreztem,hirtelen el szakadtam Tao-tól és meg próbáltam ki nyitni a szárnyaim,de ahogy próbálkoztam még nagyobb fájdalom kerített hatalmába és a földre rogytam.

-Ne,Tao mondd,hogy ez nem igaz!omlottam össze teljesen

 -Lilith...térdelt le elém..-Sajnálom!a szívem meg szakadt el sem tudtam képzelni most mi lesz velem,mi lesz a családommal.El vesztettem legszebb kincsemet a szárnyaimat!

Még kellet idő,hogy fel dolgozzam a történteket,de Tao ott volt velem és vigasztalt,mikor már úgy éreztem,hogy normális mondat össze rakására képes vagyok,el távolodtam tőle.

-Mi történt?szipogtam

-Meg támadott egy démon fattya,az életed kellet neki,de valami oknál fogva meg érezte,hogy feléd tartok,így a szárnyaida...

-Rendben elég!hajtottam le a fejem vettem egy nagy levegőt és Tao szemébe néztem

-Hiányoztál!mosolyogtam halványan rá

-Te is!nyomott egy puszit a homlokomra

-Most mi lesz velem?estem kétségbe megint

-Mivel Szárnyaid már nincsenek meg,így te is

-Bukott lettem!fejeztem be helyette

-Igen,Sajnálom.hajtotta fe fejét

-Nem a te hibád!simogattam meg gyönyörű arcát

-De ha előbb érek oda,akkor lehet,hogy...

-Tao megtörtént ez ellen nincs mit tenni!tértem észhez

-De lehet,hogy tudunk tenni ellene,hogy ne legyél szám űzve...

15.fejezet

Elég nyúzottan ébredtem másnap reggel.Nem tudtam hova tenni a Kris fel indulását és azt,hogy vágyom Tao közelségére is.Soha nem gondoltam volna,hogy ilyen szerelmi háromszögbe keveredek már ha ezt lehet így nevezni.De most ezeket a dolgaimat félre kell tennem és a munkámra koncentrálni.Még azt sem tudom kivel megyek le és ki lesz a tanárom.

Lassan össze szedtem magam és indultam,ahogy ki léptem az ajtón meg csapott a hűvös levegő összerezzentem,és gyors léptekkel haladtam a célom felé.

Fel mentem az emeletre az eligazításra,meg kaptam az egyik legjobbnak mondható Őr angyalt akit valaha ismertem,igen Debrin lesz az aki jó barátja Kris-nek.Remek akkor megint ott vagyok ahol sehol.Nem jöhet Tao a közelembe mert Debrin azonnal jelentene.Így fogalmam sincs mi tévő legyek.

Végre le értünk a földre,de teljesen más érzés volt itt lenni,lehet azért mert most csak az angyalok láttak egymást.Debrin egy igen idős néni őr angyala volt.Kicsit unalmas volt,de figyelnem kellet miket kell csinálni.

-Lilith ha szeretnél most el mehetsz egy kicsit!mondta Debrin

-Hogy mi?néztem rá

-Nem mondom el még egyszer,mindent tudok,meny keresd meg.mosolygott

-De..

-Vedd úgy,hogy most kiegyenlítek mert beárultalak anyukádnak még a múltkor.

-Köszönöm!hirtelen fel indulásból meg öleltem és már suhantam is

Kerestem egy kis sikátort ahol emberi alakot vehettem,majd a park felé vettem az irányt.Körbe mentem a parkba és az öreg néniken és a gyerekeken kívül nem volt más.Kicsit csalódott voltam,hisz elvileg Tao is várt rám.Lassan vissza fele indultam,már vissza értem a sikátorhoz mikor,valaki hátulról szorosan meg ölelt.Meg ijedtem így ki ugrottam a kezei közöl a támadómnak és meg fordultam.

De nem volt ott senki.A hideg végig futott a hátamon,bele gondoltam mi van itt...

-Tudom,hogy itt vagy érzem a szagod.mordultam fel durván

-Akkor már nem is rejtőzöm.jött elő a sötétből egy magas barna hajú barna szemű fiú,a gonoszság látszott a szemébe

-Mit akarsz?hátráltam

-Te vagy Lilith ügye?Ne is válaszolj idáig érzem a tiszta véred illatát,nagyon csábító és az hogy mellette ilyen gyönyörű vagy az csak jobban gerjeszti vágyaimat.mosolygott sunyin és egyre közelebb jött

-Ne,gyere közelebb.csuklott el a hangom

-Mert?nem állt meg

-Meg bánod!suhantam arrébb

-Szóval játszani akarsz!kapott el a kezem és magához húzott

-Engedj el!próbáltam menekülni

-Bolond lennék el engedni,Tao nem tudja mit vesztett veled!szabad kezével végig simított az arcomon

-Mi van Tao-val?kérdeztem 

-Ne aggódj nem fog minket zavarni,hisz így is le mondott már rólad.bele puszilt a nyakamba

-Elég legyen!löktem el magamtól minden erőmmel a földön kötött ki

-Van benned kurázsi kis anyám!és megint előttem termett

-Mondtam,hogy ne szórakozz velem mert meg bánod!az összegyűlt dühtől hihetetlen erőt éreztem magamban.El kaptam a támadó nyakát és szorítottam.

-Te semmire kellő!ütött meg a földre estem és ajkamból kicsordult a vérem és el sötétült minden...

14.fejezet

Hihetetlen érzés volt őt érezni,teljesen más mint amikor Tao-val voltam ilyen közel.Kirs-ben ott van az a hidegség,magam sem értem,hogy lett pont ő őr angyal és Tao-t száműzték.Annyira bele feledkeztem gondolataimba,hogy már csak arra lettem figyelmes,hogy Kris a konyha pultnak nyom,alfelét nekem.

-Meg kaptad amit akartál most már mehetsz!löktem el magamtól

-Ezzel nem végeztünk elérem én,hogy az enyém legyél.mondta kajánul

-Azt várhatod.kerülgetett a gondolat,hogy meg pofozom

-Úgysem mered!vágta rá

-Honnan tudod?kérdeztem

-Túlságosan ismerlek angyalom és tudom,hogy magadnak sem vallod be,de te is épp úgy élvezted ezt a csókot akár csak én.reagálni nem volt időm mert,olyan közel jött megint amennyire csak tudott.A számnak esett megint vad volt és kegyetlen,bele harapott alsó ajkamba és el vált tőlem.

-Még találkozunk!kacsintott rám és el ment

Forrtam a dühtől,de le kellet nyugodnom és koncentrálnom kellet hisz holnap vizsgázok és ha meg bukom,viszlát Föld és Tao.

A nap végére minden rossz gondolatom el űztem fejemből,készültem a vizsgára.

Ágyamba vetettem ki merült testem,nem is kellet sok,hogy álmomba merüljek.

~Angyalom,remélem hallasz,remélem a holnap lesz az utolsó nélküled töltött napom.Kérlek vigyázz magadra Kris mindenre képes,hogy az ővé legyél.~

Fel riadtam,amint meg hallottam Tao hangját álmomban.-Ez meg mi volt?töprengtem ez csak álom vol?nem nem ahhoz túl élethű volt.~Tao,remélem hallasz,vigyázok ígérem.A rajtam múlik akkor holnap lesz az utolsó!ÍGÉREM~olyan erősen koncentráltam,hogy a fejem bele fájdult.Már aludni sem bírtam,csak forgolódtam az ágyamba.

Reggel 7 óra,lassan készülődtem és indultam a vizsgára,remegett minden porcikám.Már majdnem a székháznál voltam mikor valaki hirtelen át vettette kezét a vállamon amint oldalra pillantottam meg láttam Kris-t.

-Szia angyalom!mosolygott mintha semmi sem történt volna

-Szia!mondtam unottan és próbáltam aréb menni de nem sikerült

-Remélem nem lesz semmi komplikáció a vizsgád során!súgta

-Ha lesz és meg tudom,hogy volt közöd hozzá jobb lesz ha valami menekülési útvonalat tervezel magadnak mert akkor nem állok jót magamért.mondtam teljes nyugodtsággal

-Úgysem tudnál ártani nekem!puszilta meg az arcom -Na meg ne nézz akkora hülyének,hogy ilyet csinálok és te meg bosszútálnál rajtam és te lebuknál ahhoz a senkihez így egyenesen a kezébe löknélek..de erre ne is számíts angyalom!mosolygott

-Rettentő jó ötletet adtál angyalom!pusziltam meg az arcát csak,hogy húzzam vele,majd'ott hagytam és be mentem,hamar sorra kerültem,meglepően minden rendben ment már csak a végeredményeket várjuk..

Sikerült,meg kaptam a címet és holnap mehetek a földre még igaz csak nézőnek de akkor is lent leszek.

Kris terve nem jött össze,hogy keresztbe tesz!

-Na hogy sikerült?kíváncsiskodott Kris amint ki értem

-Te itt várnál?kerekedtek ki a szemeim

-Igen!Nem akarom,hogy az angyalom egyedül jöjjön-menjen!mosolygott kedvesen

-Kris beteg vagy?nevettem ki,mintha ki cserélték volna a gonosz énje eltűnt a hidegség a szeméből az is.Valami itt nincs rendben

-Beszélnünk kell!mondta

-Rendben,de ígérd meg,hogy nem támadsz meg!néztem rá 

-Nem foglak ígérem!teljesen komolynak tűnt

ÍGÉRI?EZ TÉNYLEG BETEG.hüledeztem

Lassan el érünk hozzánk,fel mentünk a szobámba.

-Hallgatlak!álltam vele szembe

-Sajnálom!mondta a szemembe,nem hittem a fülemnek,valaki meg fenyegette?Vagy bele sem tudok gondolni,tegnap majdnem meg erőszakolt na jó ezt túlzás,de ma meg.Én ezt a Krist nem ismerem!

-Kris,meg ijesztesz mi a baj?léptem egy lépést hátra

-Vicces,hogy ez az énem meg ijeszt.nevetett fel

-Nem ehhez vagyok szokva.ültem le az ágyra

-Lilith!lépett közelebb

-Hmm?néztem fel rá

-Sajnálom,hogy így bántam veled,nem érdemled meg és én sem érdemellek meg,ha csak azért vagy velem hajlandó együtt lenni mert félted Tao-t.Szinte lehetett hallani,hogy az állam a földön koppan

-Kris most miért mondod ezeket?

-Mert amikor azt mondtad,hogy jó ötletet adtam el gondolkodtam,és félek,hogy hülyeséget csinálnál,Lilith nem akarlak el veszíteni!simogatta meg arcomat

-Kris..

-Ne ne mondj semmit!Majd ha úgy érzed meg tudsz bocsátani keress meg!ezzel el hagyta a szobámat..

Az érzelmeim,nem tudták most mi van ahogy én sem Kris mégis belém szeretett volna?És Tao mit érezhet?ÉS a legfontosabb én mit érzek...-Valaki segítsen!!!néztem fel a plafonra

13.fejezet

Amióta haza jöttem és Kris nálam járt azóta kerülöm,őt itt fent,az őr angyali kiképzés már csak pár nap és vége.Hála isten,hogy több képességem van mint egy átlag angyalnak így előbb jutok az őr angyali címhez.Sokkal óvatosabb lettem az elmúlt egy hónapban,figyelek mindenre ami a közelemben történik,Kris-t messziről meg érzem így általában el tudom kerülni a vele való találkozást.Viszont meg szokott keresni úgy mondva ellenőriz,hogy hol vagyok,nem-e le szöktem Tao-hoz.De ezt lassan meg sem tudja akadályozni,hogy le menjek.Tao-ról azóta nem hallottam semmit remélem nem esett baja.Várom,hogy újra találkozhassam vele és mesélhessek mennyi minden történt itt és ő is tartozik nekem egy nagy mesével,hogy mi volt az oka annak,hogy Kris le tépte a szárnyait és a mélybe taszította őt.

Reggel van a nap süt be az ablakon,de elég frusztráltan ébredtem.Lassan ki ballagok a konyhába.

-Jó reggelt angyalom!üdvözölt egy kellemetlen ismerős

-Te mit keresel itt?már értem a frusztrációm okát

-Azért jöttem,hogy el mondjam sajnálattal kell közölnöm,hogy nem lehetsz őr angyal.támaszkodott meg a konyha pulton

-Azt nem te döntöd el.egyre ingerültebb lettem

-Nem én de teszek róla,hogy a föld közelébe ne kerülj angyalom.mondta halál nyugodtan

-Mégis mit képzelsz ki vagy te?iramodtam meg felé

-Most bántani fogsz?

-Bár tehetném!torpantam meg előtte,túlságosan közel kerültem hozzá,de ez most csöppet sem aggasztott a düh dolgozott bennem

-Ilyen közel rég voltál hozzám Angyalom.húzott közelebb

-Ez tetszik mi?Mikor meg kapod amit akarsz ügye?kérdetem szemtől szembe

-Határozottan igen!bólintott

-Akkor mire vársz ha?

-Oh na mi történt veled angyalom,nagyon nagy lett a bátorságod.egyre szorosabban tartott

-Nem félek tőled!vágtam rá

-Ha a kicsi Tao meg tudja,hogy csak így oda dobod megad nekem,hmm el lenne kesere..

-Taot ne vedd a szádra te szemétláda.szakítottam félbe

-Azt nem te mondod meg,az a szégyentelen meg érdemelte amit kapott.csak azért is folytatta

-Befejezted?kérdeztem

-Angyalom ugyan mit kezdenél egy bukott angyallal?szinte már a számba suttogott

-El sem tudod képzelni,hogy mit.játszottam vele,több sem kellet neki az ajkaimra tapadt,ellenkezdtem amennyire csak tudtam,de sokkal erősebb és erőszakosabb volt,így jobbnak láttam,ha viszonzom,mint,hogy küzdjek vele...

12.fejezet

Csak álltunk és néztünk bután egymásra,meg próbáltam bele látni a fiúk fejébe de nem ment amin igen csak meg lepődtem.

-Valaki mond valamit vagy mehetek a dolgomra?törtem meg a csendet

-Nem oké akkor én megyek!válaszoltam magamnak

-Várj!kapta el a kezem Tao így sikeresen fel teleportáltam magammal

-Basszus!kiáltottam el magam

-Most bajban vagyunk!kuncogott Tao

-Hülye ez nem vicces,egy bukottat vissza honi a legnagyobb bűn,el is vehetik a szárnyaimat.akadtam ki

-Várjuk meg őket és akkor velem élheted le hátralévő életedet!mosolygott

-Ezt te sem gondoltad komolyan!fogtam a fejem

-De igen!meg fogta a derekam és magához húzott

-Tao mit akarsz?néztem rá

-~Téged Angyalom~ ezt már a fejemben hallottam,és az ajkait ajkaimon éreztem

-Ez így nagyon nem jó!toltam el magamtól

-Még mindig nem veszed észre?nézett a szemembe

-Mit kellene?De tudod mit ezt ne itt beszéljük meg jó?,neked le kell menned ígérem,hogy nem sokára le megyek én is!siettettem

-Rendben várni foglak angyalom!nyomott egy puszit a homlokomra és eltűnt

Vettem egy nagy levegőt és haza mentem,a szüleim örültek nekem,hogy mégis csak vissza jöttem.El beszélgettünk a múltról és a jelenről és az elkövetkezendő jövőről,majd' a szobámba mentem pihenni.Kattogott az agyam Tao-n és Kris-en,mit akarhatnak tőlem,Tao már rég meg ölhetett volna ha tényleg ez lenne a szándéka,de Kris miért tett olyan emlékeket a fejembe ami nem is volt?!Talán ez örök rejtély marad.

Le fürödtem és ágyba bújtam,holnap be iratkozom az őr angyal kiképzésre,hogy a földre mehessek idővel.Addig is Tao vár,ha vár rám.Épp,hogy le hunytam a szemem az ágy mellettem meg süllyedt meleg mellkast éreztem hátamnak nyomódni és a meleg leheletet a nyakamon.Rögtön meg fordultam. és Kris-el találtam szembe magam,el löktem az intim szférámból.

-Mit keresel itt?ugrottam ki az ágyból

-Csöndesebben még meghallják,hogy itt vagyok!ült fel az ágyon Kris

-Én is ebben reménykedem!tettem keresztbe a kezem

-Nem jössz közelebb?tartotta a kezét

-Nem!vágtam rá

-Nem harapok...nagyot!kuncogott a saját viccén

-Ha ki szórakoztad magad el is mehetsz!mutattam az ajtóra

-Ma itt alszom veled angyalom!

-Az hiányzik semmi más és ne hívj angyalomnak!

-De angyalom Tao miért hívhat így ha én nem?állt fel az ágyról

-Ne gyere közelebb!szóltam rá

-Félsz angyalom?lépett egyre közelebb

-Nem,csak nem akarom,hogy a közelembe legyél.hátráltam amíg az ajtómnak nem ütközött a hátam

-Csak egy valamit akarok ha meg engeded el megyek.támasztotta meg kezeit a füleim mellett

-Mit akarsz?néztem rá

-Csak meg akarom csókolni az ajkadat,kíváncsi vagyok Tao igazat mondott-e.puszilta meg a számat

-Takarodj!löktem rajta amakkorát csak tudtam

-Van benned erő angyalom!hirtelen el kapta a nyakamat...-De idefigyelj ha még egyszer meg látlak Tao-val megölöm!

-Úgysem tennéd meg!löktem el a kezét magamról

-Szerinted ki tépte le a szárnyait?mondta nevetve

-Mi van veled,te nem ilyen voltál.néztem rá kétsége esve

-Az az énem akit te ismersz,az csak egy álca volt,hogy meg szerezzelek,de ha úgy nem akkor majd így az enyém leszel Angyalom.ezzel eltűnt

-Azt várhatod!mondtam a sötét szoba csendjébe.A szívem majd ki ugrott a helyéről annyira vert,miért tette Tao-val ilyet ha a saját testvére?Miért én vagyok neki a tét?Én nem értem...

11.fejezet

Nem mentem messze csak a közeli rétre.Gondoltam itt úgysem keresnek hisz túl nyilván való hely.

Le ültem a fűbe,bántam,hogy éjszaka van nappal biztosan csodaszép lehet itt minden.Tetszett,hogy gyengén fújdogálta a hajamat a szél.

A gondolataim Tao-ra terelődtek,miért akarna meg ölni,miért akar ember lenni hisz több a hatalma mint egy földönfutónak.De magamnak sem akartam be ismerni,hogy csak el akart csábítani,hisz az a csók olyan természetes volt,semmi hátsó szándékot nem éreztem benne.Határozottan kellemes volt.Nem tudom mi tévő legyek mit kellene tennem,hagyjak mindent a levegőbe?..térjek vissza rendes életemhez?...felejtsem el Tao-t?Igen ez lesz a legjobb,Kris-t majd meg el kerülöm és probléma le zárva.

Hanyatt  feküdtem és be hunytam szememet,és meg próbáltam ki tisztítani a fejem,hogy tiszta fejjel menjek haza.

-Én meg mindent be jártam,hogy meg találjalak.szólalt meg egy ismerős hang,de a szememet nem voltam hajlandó ki nyitni

-Tudtam,hogy itt keresel majd utoljára.mondtam nyugodtan

-És akkor most itt fogsz fetrengeni a fűben egész hátralévő életedben?

-Nem is rossz ötlet.feleltem

-Jaj te lány!Veled amióta csak ismerlek baj van.éreztem Kris közelségét de ez még inkább vissza tartott attól,hogy ki nyissam a szemem.

-Nem is ismersz rég óta.

-Te csak azt hiszed,ezt figyeld.és ezzel meg fogta Kris a kezem az elmémbe emlék képek ugrottak be a múltamról,meg láttam amit nem biztos,hogy akartam Kris és én egy pár voltunk...

-Ez lehetetlen!pattantam fel így meg szakadt az emlékrohamom.

-Már érted miért védelek ennyire?Kris is fel állt a földről

-De erre miért nem emlékezem?léptem közelebb

-Az utolsó emléked az az,hogy nem is ismerjük egymást ügye?

-igen.bólintottam

-Az emlékeidet rólam vagyis rólunk el vették,mert engem le küldtek a földre embereket tanulmányozni stb...nehezen akartad el fogadni,hogy lehet többen nem találkozunk így úgy döntöttek,hogy jobb lesz ezeket törölni.fogta meg ismét a kezem Kris.Meg döbbenésemben szó nem jött a számra,egy könnycsepp szaladt végig arcomon.

-Ne pazarold ezeket a könnyeket!puszilta le az arcomról

-Én úgy sajnálom!hajtottam le a fejem

-Semmi baj,most már mindent tudsz!emelte fel a fejemet 

-Szeretlek!nézett a szemembe a szemei mindent el árultak,hazudott!

-Megható.hallottam a hátunk mögül

-Tao te...

-Na mi van te söpredék mit keresel itt?lett ingerült Kris

-Szép mondhatom,olyanokkal tömöd meg a fejét ami nem is volt és talán soha nem is lesz.húzta a száját Tao mosolyra

-Te semmit sem tudsz!vágta a rá Kris

-De bizony tudok és még hozzá mindent.jött egyre közelebb

-Ki folyatod az angyal könnyeit,hisz tudod mennyit érnek azok,bűntudatot hazudsz neki,hogy szeressen.nagy játékos vagy testvérem mondhatom

-Mi miről beszéltek?Testvér?

-Idővel mindent meg fogsz tudni Angyalom!simogatta meg Tao a hajamat

-Ne érj hozzá!szólt erélyesen Kris

-Nem tudod milyen azokat a puha ajkakat csókolni.húzta az agyát Tao

-Álljunk meg egy kicsit!szóltam közbe-Itt valami nem stimmel,Kris te azt mondtad nekem,hogy mi szerelmesek voltunk egymásba,Tao te meg azt,hogy ez hazugság.És én meg azt mondom,hogy Tao hiszek neked,mert megint el felejtettétek,hogy tiszta vérű angyal vagyok.És ha ti testvérek vagytok akkor Tao akkor angyal voltál csak le buktál Kris te még mindig angyal vagy.Egyetlen egy kérdésem van mit akartok tőlem?a kis beszédem után  vártam a választ,de csak zavart tekintettekre találtam

-Jaj várjatok,egyszerű rivalizálás áldozata vagyok?Vagy Tao-nak csak az életem kell és Kris-nek a szerelmem?Várom a válaszokat....

10.fejezet

El szakadtam Tao-tól és mögénk néztem...

-Mégis mit művelsz te itt??néztem meg lepetten Kris-re

-Én TE mit keresel itt lent!!jött közelebb

-Semmi közöd,hozzá!vágtam vissza

-Várj majd én el magyarázom...nem tudsz mit kezdeni azzal,hogy angyal vagy így a rosszat keresed magadnak!Meg akarsz halni Lilith?fogtam meg a csuklóm

-Azt csinálok mait akarok,direkt nem szóltam,hogy le jövök mert tudom,hogy be árulnál..és ha meg akarok halni?akkor meg is fogok de előtte ki élvezem nyamvadt életemet!próbáltam ki rántani a kezem be nem sok sikerrel

-Tao te meg még rá is veted magad?Kell az élete mi?Hogy normális ember lehess...

-Hallgass!vágott vissza Tao 

-Fáj az igazság mi?nevetett fel Kris

-Kris elég!szóltam rá

-Tao ez igaz?néztem Tao-ra

-Igen..de..

-Agyszerű még valaki aki ártani akar nekem esetleg?vágtam közbe

-Lilith had magyarázzam meg...

-Nincs mit magyarázni,TE engedj el és Veled nem szeretnék többet találkozni!néztem felváltva Kris-re majd Tao-ra

-Mint ha meg tudnád akadályozni,hogy meg találjalak!mondták egyszerre

-Ó de nagy az összhang!nevettem gúnyosan

-Egyet mind ketten el felejtettetek,nagyobb hatalmam van mind kettőtöknek össze rakva!ki rántottam a kezem Kris-éből és el löktem magam elől Tao-t a házban az emberek között utat csináltam magamnak.Evvel a lendületemmel meg álltam a tömeg közepén és villám gyorsan el teleportáltam!

~Angyalom~ ez volt az utolsó szó amit hallottam...

9.fejezet

-Hihetetlen!megint a szokásos bokorba kötöttem ki.Le poroltam magam majd ki egyenesedtem örültem,hogy kicsit már sötétebb volt így kevesebb ember is volt a parkba.Lassan sétáltam a parkba mikor meg láttam Kevin bandáját Tao-t is bele értve.Gyorsan meg fordultam és másik irányba kezdtem el sétálni.

-Ajaj!csaptam homlokon magam mikor HeeMin jött velem szembe

-Lilith de jó,hogy itt vagy!Gyere a többiek ott vannak!karolt belém

-HeeMin dolgom van!húztam volna el a kezemet de nem engedte

-Az ráér ma bulizunk és te is jössz.húzott a többiek felé

-Buli milyen buli?kíváncsiskodtam

-Szokásos!mosolygott és lassan oda is értünk a többiekhez

-Nézzétek kit hoztam és ma is velünk bulizik!mondta HeeMin

-Szuper!mosolygott Kevin

-Ami azt illeti...

-Jó a rábeszélő képességem!szakított félbe HeeMin majd'le ült és le húzott maga mellé

-Eltudom képzelni!monda Tao

-Most mi van nem örülsz,hogy itt vagy?kérdezte HeeMin

-Ha zavarok akkor el is mehetek!mondtam

-Ellenkezőleg nem zavarsz sőt örülök,hogy itt vagy!nézett rám Tao

-Na akkor lassan induljunk!csapta össze a kezét Kevin látszólag zavarta Tao megjegyzése.Ami nekem hízelgő volt.Sajnálom,hogy nem emlékszem milyen kapcsolatunk volt kiskorúnkba...30perces séta után meg érkeztünk egy rettentő nagy kertes házba.Megint rengeteg ember volt és a zene is nagyon hangos volt,tele volt a hely szebbnél szebb lányokkal és fiúkkal.Úgy döntöttem,hogy meg ünnepelem,hogy tiszta vérű angyal vagyok.

-Hé ezt neked!nyomott a kezembe Jessica egy poharat furcsán néztem rá eddig nem igazán beszélt velem

-Vodka narancs finom kóstold meg!mosolygott,bele dugtam a nyelvem hegyét

-Hmm ez tényleg nagyon jó!nagyot kortyoltam az italból

-Ha kérsz még a pulton van!mutatott a pult felé

-Rendben,köszönöm!mosolyogtam rá

-Érezd jól magad!mondta és el veszett a tömegbe

El látogattam ahhoz a pulthoz amit mondott meg ittam még egy pohár valamit és nagyon jó kedvem lett,be vetettem magam a tömegbe és táncoltam vagyis olyasmit imitáltam.Az egyik lány meg lökött így ki estem a tömegből valakinek sikeresen neki estem.

-Bocsi!mondtam mosolyogva

-Nem kellet volna innod angyalom!fogott meg Tao,meg örültem neki 

-Nekem nem árt!kuncogtam

-Igen azt látom!Gyere!meg fogta a kezem és az udvar felé húzott

-Minek jöttünk ki?itt hideg van!nyavalyogtam

-Legalább szellőzik a fejet!mondta

-Akkor fagyoskodj egyedül!indultam volna be,de vissza húzott a kezemnél fogva és maga elé állított és hátulról meg ölelt

-Most jobb?kérdezte

-Jobb,de ha zavarba akarsz hozni az menni fog menni.mondtam előre bámulva ami a zavartságomat illeti már mindegy volt.Éreztem kemény mell kasát hátamon,kezeit a hasamnál,férfiasságát a fenekeménél.

-Szerintem már zavarba vagy!súgta a fülembe meleg lehelete csiklandozta nyakamat

-Mennyünk kellene!tereltem a témát

-Menyünk!engedett el meg fordultam de Tao nem indult el 

-Nem megyünk?néztem fel rá szemeink össze találkoztak,elvesztem

Tao közeledett ajkaim felé és bennem nem volt annyi erő,hogy el húzódjak tőle.Lassan a szája az enyémhez ért.Forróság öntötte el a testem,lassan falta ajkaimat keze az oldalamról a fenekemre csúsztatta így volt közelebb magához.Kezemmel dele túrtam ében fekete hajába így még közelebb kerültem hozzá.Nyelvét lassan át csúsztatta számba majd' az összetalálkozott az enyémmel lassan kezdetek nyelveink játszani egymással.Egyre hevesebbé vált a csókunk...

-Khhm!köhintést hallottunk a hátunk mögött

8.fejezet

Az utam a könyvtárba vezetett,egy elég idős angyal(a kora mit sem látszott rajta)volt a könyvtáros,tapasztalt és minden tudott mindenkiről.Ezért is fordultam hozzá.

-Jó reggelt!köszöntem

-Áh Lilith már vártalak!mondta teljes nyugodtsággal meg sem lepődtem,hogy "már várt"

-Akkor bizonyára tudja miért is vagyok itt!ültem le vele szembe

-Azt szeretnéd tudni,hogy miért titkolták előled,hogy tiszta vérű angyal vagy és,hogy Tao miért tud erről így van?kérdezte azt hittem le esek a székről mikor meg hallottam Tao nevét

-I-Igen!habogtam

-Akkor jól figyelj mert egyszer fogok mindent el mondani!lett teljesen komoly.Bólintottam és figyeltem

-Az igazi szüleid tiszta vérű angyalok voltak mind ketten,őr angyal ként dolgoztak mikor te már 5.éves voltál akkor kaptak vissza egy családnál ezt a családot démon támadás érte és a szüleid jöttek ki belőle rosszul.És árva lettél,és Eron és Anoa neveltek fel téged.És úgy éreztél,hogy úgy lesz jó neked ha nem tudod,hogy angyal vagy mivel ez sokkal nagyobb terhet rót volna rád,ők csak meg akarnak védeni a földi léttől,hogy ne essen bajod.A képpeségeid erősebbek mint egy átlagos angyalé a kisugárzásod is egyből el árulja,hogy nem átlagos angyal vagy ami egy démonnak egyből szemet szúr.Tao pedig egy bukott angyal ki földi létre vágyott így meg szabadult a szárnyaitól és le vetette magát a földre.Az hogy ti találkoztatok az csak a sors fintora lehet,Tao-t kis korod óta ismerted,de ahogy tapasztalom az emlékeid el vesztek róla és a szüleidről is!Csak dermedten ültem nem tudtam mit válaszoljak rengeteg kérdésem volt,Miért mondta azt Tao,hogy démon ?Miért akart meg védeni?Miért nézett olyan furcsán Kris-re?Miért történt ez mind velem?

-Remélem segítettem tisztábban látni!zökkentett ki Euran

-Igen köszönöm az őszinteségét!álltam fel

-Lilith vigyázz mit teszel!ezzel ő is fel állt az asztaltól és el tűnt a könyves polcok rengetegjébe

Lassan mentem haza fele,az információkat jól el raktároztam a fejembe és apránként emésztettem a tényt,hogy angyal vagyok.

-Lilith?!kopogtatta meg a vállam Kris

-He?unottan fordultam meg

-Mi a bajod?kérdezte

-Áruló!avval meg is fordultam és tovább mentem

-Az a bajod,hogy el mondtam anyádnak,hogy hol szedtelek össze?

-Anoa nem az anyám és igen az!néztem vele farkas szemet

-Hát tudod?lepődött meg

-Vicces mindenki tudja,hogy ki és mi vagyok,de senki nem mondott egy büdös szót sem.Rettentő kedvesek vagytok tényleg.Inkább lennék egy haszontalan ember mint egy angyal akinek nincs múltja és a jövője kilátástalan a további mit tudom én hány millió évbe...

-Ilyet ne is mondj,kiváltságos vagy!fogta meg a vállam

-Kiváltságos az akinek se anyja se apja se barátai,rettentő jó kiváltság!le löktem a kezét a vállamról és ott hagytam.Először haza akartam menni,de inkább egy úgy döntöttem,hogy a földre megyek.

7.fejezet

Ahogy fel keltem anyám ideges tekintetével találtam szembe magam.

-Lilith hallottam,hogy megint meg szöktél.fonta össze kezeit maga előtt

-Honnan tudod?kérdeztem álmos hangon

-Debrin és Kris el mondták,hogy bulizni voltál.

-Remek így bízzak bár kiben is.kezdtem dühös lenni

-Itt az ideje,hogy meg tudj valamit,ami remélem kicsit vissza vesz a bátorságodból.ült le mellém az ágyamra

-Miről van szó?ültem fel én is

-Te egy angyal vagy!mondta komolyan

-Igen félig!bólogattam

-Nem te tiszta vérű angyal vagy a szüleid angyalok voltak mind ketten...hallgatott el

-Mi?Mért most mondod el ezt nekem?És akkor ez az jeleni,hogy te és apa nem az igazi szüleim vagytok már pedig ha ti nem akkor hol vannak az igazi szüleim?teljesen meg voltam döbbenve,miért most mondja el ezt nekem miért nem monda már előbb?!

-Meghaltak!jelentette ki

-De az angyalok halhatatlanok!emeltem fel a hangomat

-Az angyalokat a démonoktól nem védi semmi.mondta el haló hangon
-Ki mennél?!kérdeztem inkább felszólításnak hangzott
-Lilith!
-Nem nem kell,hogy magyarázkodj!Köszönöm,hogy eddig vigyáztatok rám egy árva angyalra akinek nincs Senkije.Azt hiszem innentől boldogulok.könnyek folytak arcomon
-Sajnálom!mondta
-Én is!válaszoltam Kérlek meny!mutattam az ajtó felé
-Kérlek ne csinálj semmi meg gondozatlant.
-Meg fogom gondolni mit teszek!le töröltem a könnyeket arcomról az  anyámnak nevezett személy el hagyta a szobámat,rosszul voltam nem éreztem magam biztonságban,fájt,hogy a szökésem késztette arra,hogy ezt el mondja mi van ha nem szököm le akkor talán sosem mondja el?!Mid egy ez már régen volt.Mivel nem ismertem őket így nem tudok kiket hiányolni az életemből.Ami azt illeti angyal vagyok már értem miért van olyan képességem ami nem hétköznapi egy Niphilimnél.Most,hogy tisztában vagyok igazi valómmal tényleg jobban kell vigyáznom magamra,álljunk csak meg Tao "angyalom" Ő tudta mi vagyok!De honnan?Ki mondta el neki?Lehet,hogy ha a földön vagyok ragyogok??de akkor az emberek ezt nem veszik észre,DE,Ha Kris és Debrin is ennyire védtek akkor ők is tudták.Ezzel a sztorival itt valami nem stimmel.Összekapom magam és ki derítem a "sötét" múltamat,hogy tiszta jövőm lehessen.Az lesz a legjobb ha a könyvtárba kezdem....

6.fejezet

Arra lettem figyelmes,hogy Tao kifelé húz a házból ahogy ki értünk meg torpantam és ki rántottam a kezem a szorításából.

-Mit akarsz tőlem?kérdeztem hűvösen mint aki nem fél pedig belül nagyon is féltem

-Van bent valaki akinek nem kellene,hogy meg lásson!válaszolta nyugodtan

-Most meg kellene ijednem?kérdeztem 

-Nem ártana és az is jó ötlet lenne ha többet nem jönnél le onnan!mondta gúnyosan majd az égre mutatott

-Ki vagy te,hogy meg mond mikor és mit csináljak?!lettem ideges és a vissza mentem a házba

De ahogy be léptem az ajtón Kris kemény mellkasába ütköztem mikor fel néztem rá tudatosult bennem,hogy bajban vagyok.

-Nocsak nocsak megint meg szöktél?kérdezte mintha nem tudná

-Semmi közöd hozzá!vágtam rá majd el akartam menni mellette de meg ragadott a vállamnál és kifelé tolt.

-Nem jókor jöttél le tele van minden tudod mikkel..jobb lesz ha haza megyünk.mondta

-Nem vagyok már kis lány és nem mondhatod meg,hogy mit csináljak!a düh egyre csak nőtt bennem

-Nem vitatkozom tovább!Egyik kezét át vetette a vállamon és húzni kezdett maga mellett mintha "egy pár lennénk".Hiába akartam le rázni kezét magamról nem sikerült.Kris oldalra nézett egyenesen Tao szemébe.~még találkozunk angyalom~hallottam meg Tao-t a fejembe.Tao csak egy grimaszt küldött Kris felé és be ült az autójába és el hajtott.Kris-el egy kicsit sötétebb helyre mentünk ahol nem lát senki minket és  haza teleportált minket. 

-Beszéltél Tao-val?kérdezte Kris
-Nem!ráztam meg a fejem
-Akkor mért voltál kint amikor ő is?
-Honnan tudtam volna,hogy ő is ott lesz mikor ki megyek levegőzni?Az a Kevin gyerek be húzott egy szobába és meg  itatott velem valami alkoholos löttyöt és el kezdtem szédülni és szükségem volt friss levegőre.olyan jól hazudtam,hogy még én is el hittem bár volt benne igazság is.
-Legközelebb ha le akarsz menni szólj és le megyek veled!úgy látszik el hitte amit mondtam neki
-Honnan tudtad,hogy lent vagyok?
-Debrin meg kért,hogy figyeljek ma rád én.
-Tegnap mikor találkoztunk már akkor tudtad,hogy nem vagyok ember ügye?
-Persze,hogy tudtam,már mikor le ültél hozzánk éreztem,hogy angyal vagy nem is beszélve arról mikor hazudtál le hajtottad a fejed ami rögtön pirosan rikított és nem utolsó sorba nem minden ember ilyen természetesen szép.nem tudtam el dönteni,hogy most ennek a bóknak örüljek vagy ne.
-Nagyszerű.válaszoltam egyszerűen
-Remélem az este további részében nem szándékozol meg szökni!
-Nem!vágtam rá
-Örülök,ha kellek szólj.válaszolta majd el ment.Halkan be lopóztam a szobámba és le feküdtem aludni  sokat agyaltam Tao-n,hogy miért akart meg védeni mikor neki semmi köze ahhoz a bizonyos jó hoz..majd álomba merültem~

5.fejezet

Kezem a kilincsre tettem és le nyomtam és Kevin-el találtam magam szembe.Két poharat tartott a kezébe.Meglepetten pislogtam rá azt küldve felé"ez mi?".
-Gyere beszélgessünk kicsit.át nyújtotta az egyik poharat és az egyik kezemnél fogva húzni kezdett az egyik szoba felé,be mentünk és az ajtót be zárt a maga után.
-Kevin mit akarsz?a hangomban rémület volt fel fedezhető
-Ne aggódj semmi rosszat!sunyin mosolygott
-Amúgy mondtam,hogy nem iszok alkoholt!utaltam a kezemben lévő italra
-Ha ezt meg iszod akkor ígérem,hogy le megyünk a többiekhez!ajánlotta fel.Kicsit gondolkoztam rajta,de le húztam az alkohol marta a torkomat.
-Ügyes kislány és most mehetünk!kézen fogott és ki húzott a szobából,majd le a lépcsőn be egyenesen a tömegbe.A hátam mögé állt és alfelét nekem nyomta kezét csípőmön pihentette.Rettentően rosszul éreztem magamat.Megszegtem már most 2 szabályt is ami kiderül egész életembe büntetésbe leszek.~Valaki segítsen~gondoltam.Kevin el távolodott tőlem,felszabadultam.De egyből vissza is tért a derekamra két kéz ami kicsit erősebb volt,így meg fordultam Tao állt szorosan velem szembe.~hogy került ez ide?~kérdeztem magamtól ~most már nem kell félned angyalom itt vagyok!~jött is a válasz.Egyenesen Tao-ra néztem,egyből le esett,hogy ő beszél hozzám a fejembe.el távolodtam tőle,de nem engedett vissza húzott magához.Fejét a nyakamba fúrta tudtam,hogy bajban vagyok.
-Ez,hogy csináltad?kérdeztem hangosan
-Nem akarod te azt tudni!válaszolt halkan így már biztosra vettem,hogy ő az aki a fejembe beszélt.
-Mit akarsz?kérdeztem ~egy angyalnak nincs itt lent a helye nem gondolod?Még valaki meg támadja és el viszi,vagy meg rontja el veszi a szűzeséggét vagy esetleg meg öli,amit én  akarok az nem számít~mondta ~nem vagyok teljes jogú angyali lény több közöm van a földiekhez mint gondolnád~válaszoltam ~ahogy én sem vagyok teljes jogú démon~A vér meg fagyott ereimben meg ijedtem száraz szavaitól.Ha ő démon akkor nagy bajban vagyok megint.
-Akkor te mi vagy?el toltam magamtól és a szemébe néztem
-Apám démon anyám angyal!súgta a lehető leghalkabban bár nem hiszem,hogy a zene mellet akár ki is hallott volna minket.-És te mi vagy?kérdezte rendes hangon
-Niphilim!válaszoltam büszkén tudtam hogy a kelleténél többen mondtam mint kellet volna Tao arcán enyhe mosoly húzódott.Elkapott egy olyan érzés amit életemben nem tapasztaltam,rettentő forróság tört át testemen,kezdtem kellemetlenül érezni magam a közelében.De mégis volt benne valami ami nem engedte,hogy el fussak tőle.Lehet,hogy ezt az érzést az alkohol a szervezetemre fejtett hatása miatt volt,de tudtam,hogy van ebben valami más is ezt még nem mertem be ismerni magamnak sem pedig jól tudtam.~

4.fejezet

Nap további rész unalmasan telt már lassan 10 óra és le kell mennem a földre.De legnagyobb gondomra Debrin vissza jött de éreztem,hogy van vele valaki.
-Lilith?hallottam,hogy Debrin szólt
-Itt vagyok!szóltam vissza
-Áh nem léptél meg?csodálkozott
-Meg ígértem!mondtam
-Örülök,had mutassam be Kris-t ő is Niphilim mint te!egyből fel ismertem
-TE?te is lent voltál tegnap a földön de ahogy el indultunk a parkból utána nem is láttalak már.csodálkoztam el
-Dolgom volt!felelte egyszerűen
-Na látom ismeritek már egymást,de mi most megyünk tovább,Lilith ha lehet ne szökj meg!
-Rendben sziasztok!köszöntem el örültem,hogy végre el mentek így vártam még egy fél órát és 10 előtt le szököm.
Megint egy bokorban landoltam a parkban ácsorogtam,vártam a többieket.
-Lilith itt vagyunk!kiáltott Kevin a park közepéről
-Sziasztok!köszöntem mindenki ott volt aki tegnap kivéve Kris-t, azon gondolkodtam ,hogy a többiek tudják,hogy ő nem rendes emberi lény?Ez hülyeség jó,hogy nem tudják...
-Akkor ma is velünk bulizol?szakította meg gondolat menetemet kérdezte HeeMin
-Igen!válaszoltam boldogan
-Remek akkor lassan indulhatunk is!mosolygott
-Ma is egyik házban lesz buli?kérdeztem
-Persze,de remélem ma kicsit el engeded magad és bulizol velünk!vetette át Kevin a vállamra egyik kezét
-Majd meg látom!válaszoltam szolidan majd el indultunk lassan sétáltunk ki a parkból.~Angyalka nem gondolod,hogy nem kellene itt lened?szólalt meg az a hang a fejembe aki tegnap a nevemen szólított
először azt hittem,hogy csak halucinálok.De normális érvet kellet találnom,Kris is Niphilim és ha ő is tud ilyet?De nincs is a közelbe!Körbe néztem amint hátra fordultam a szemem Tao-éval akadt össze.Olyan rejtelmes volt alig beszélt,sőt mosolyogni sem láttam még.Tipikus rossz fiús volt.De gyorsan meg szakítottam a szem kontatktust és előre figyeltem.Kevin egyre közelebb sétát hozzám amit a lányok szerintem nem néztek jó szemmel ezért bele lestem Kevin fejébe.~Lilith  ez a te és az én esténk lesz,rettentő szép vagy~A hideg végig futott a hátamon,ahogy ki szálltam a fejeből csak egy dologra tudtam gondolni.Távol kell tőle tartanom magam.Lassan meg is érkeztünk a házba megint csak rengetegen voltak.Be mentünk és egyből a konyha pultot vettük célunknak.Láttam a többieket,hogy alkoholt folyatnak torkukon lefelé,én valami űditő után kutattam a szememmel az asztalon,de esélytelen volt találnom.
-Merre van a mosdó?kérdeztem HeeMin-t
-Fent az emeleten a 4. ajtó.felelte
-Köszi mindjárt jövök.fel mentem a kezemet jól meg mostam és a hideg vízből ittam.Jól esett ahogy a hideg víz végig folyik nyelőcsövemen.Fel frissített.~Vigyázz ahogy ki jössz valaki vár rád~halottam meg a hangot a fejembe.-Na jó ez nagyon nem vicces,Ki vagy te és mit akarsz tőlem,tudom,hogy nem képzelődöm~szóltam vissza gondolatba~Majd meg tudod idővel angyalka~válaszolta.Kezdtem egyre idegesebb lenni és eszembe jutott anyám szavai,hogy a démonok meg találnak csak erre az egyre tudtam gondolni,hogy egy démon meg tudta,hogy le jöttem és most azt tervezi,hogy elvisz a pokol legmélyebb bugyrába~